Kr.e. 10-ben az ókori római építész, Vitruvius egy emelőgépet írt le építészeti kézikönyvében.Ez a gép árbocos, az árboc teteje csigával van felszerelve, az árboc helyzetét húzókötél rögzíti, a tárcsán áthaladó kábelt csörlő húzza nehéz tárgyak emelésére.
A 15. században Olaszország feltalálta az orsódarut, hogy megoldja ezt a problémát.A daru ferde konzollal rendelkezik a kar tetején egy tárcsával, amely emelhető és forgatható.
A 18. század közepén és végén, miután Watt továbbfejlesztette és feltalálta a gőzgépet, ő biztosította az emelőgépek teljesítményfeltételeit.1805-ben a Glen mérnöke, Lenny megépítette az első gőzdarut a londoni dokk számára.1846-ban az angol Armstrong a newcastle-i dokk gőzdaruját hidraulikus daruvá cserélte.
A 20. század elején Európában toronydarukat használtak,
A daru főként emelőszerkezetet, működtető mechanizmust, húzószerkezetet, forgó mechanizmust és fémszerkezetet tartalmaz.Az emelőszerkezet a daru alapvető munkamechanizmusa, amely többnyire felfüggesztési rendszerből és csörlőből, valamint nehéz tárgyak hidraulikus rendszeren keresztül történő emeléséből áll.
A működtető mechanizmus nehéz tárgyak hosszirányú és vízszintes mozgatására vagy a daru munkahelyzetének beállítására szolgál.Általában motorból, reduktorból, fékből és kerékből áll.A feszítőmechanizmus csak a gémdarukon van felszerelve.Az amplitúdó csökken, ha a gém felemelkedik, és növekszik, ha leengedik.Kiegyensúlyozott és kiegyensúlyozatlan hajtásra oszlik.A forgómechanizmus a gém forgatására szolgál, és egy hajtószerkezetből és egy forgócsapágyból áll.A fém szerkezet a daru váza.A fő csapágyalkatrészek, mint például a híd, a gém és a portál, lehetnek dobozos szerkezetek, rácsos szerkezetek vagy szalagszerkezetek, és egyesek profilacélt használhatnak tartógerendaként.
Feladás időpontja: 2021.10.30